Tudom, hogy kint esik, de mégis...

Már hetek óta a fagyikon jár az eszem. Igazság szerint még beképzelt is lettem kicsit, mert valahogy a cukrászdák és egyéb fagylaltelosztó helyek fagylaltjai legtöbbször egyátalán nem nyerik el az ízlelőbimbóim lelkesedését. A citrom túl keserű, az eper túl édes, a csokinak kakaóíze van, a banán meg szimplán íztelen, és még sorolhatnám. A szomszéd utcában bújkáló fagyisnál eddig csak a joghurt és a kapros túrófagyi volt igazán említésre méltó. A joghurt azért, mert szimplán finom, a kapros túró pedig, bár nem az én világom, mégis meglepően etette magát.
Tehát most, hogy majdnem egy egész hetet itthon "lógatom a lábam" - és persze ebből az apropóból folyamatosan esik - úgy döntöttem, hogy fagyi lesz. Ha törik, ha szakad, ha fagy, akkor is. És lőn. Az ihletet kicsiVú joghurtfagyijából merítve összehoztam egy gyümölcs-joghurt hibridet. Savanykás, de milyen is lehetne, ha ribizli van benne.

Ribizlifagyi



2,5 dl joghurt
2 dl tejszín
15 dkg + 4 ek porcukor
1 ek vodka
30 dkg ribizli



A fent említett receptet követve először összemelegítettem a tejszínt a sok cukorral, utóbbi olvadásáig, majd hagytam kicsit hűlni. Ezután belekevertem a joghurtot és az alkoholt, és be a hűtőbe. A ribizlit a 4 kanál cukorral feltettem főni (kicsi lángon lassan párolódni, hogy szépen szétessen), majd egy szűrőn átpaszíroztam, mert a mag és a héj nálunk fagyiban nem menő. Szintén ment a hűtőbe, és majdnem egy napot hűsöltek, de csak mert nem voltunk itthon. Érkezés után nemsokkal összekevertem a kettőt és elő a fagyigépet. Nagyon fincsi lett! (persze meg kellett csinálnom a sima joghurtfagyit is, és már gondolkozom, hogy karamell vagy csoki legyen-e a következő...)