Őszintén bevallom, hogy bár rosszul vagyok a főzőműsorától, na nem attól amit főz, hanem ahogyan, de azért a könyvei majdnem mind megvannak. És még a legelsőben írta ezt a pizzatészta receptet. Mindig gondoltam rá, hogy csak ki kéne próbálni, de valahogy sosem jött össze. De egy ismét egyedül átvészelt péntek este meghozta a kiváncsiságomat. És nekiálltam. Rögvest azzal kezdtem, hogy akkor felezzük az adagot, mert nincs még 7 ember, akire, viszont 1 pizza meg nem pizza. Ezen felül szembesültem, hogy se szárított öreganyó, se mozzarella nem leledzik a lakásban...
Pizza, ahogy nekem sikerült
A tésztához:
50 dkg liszt
1 ek szárított bazsalikom
1 ek só
1 cs szárított élesztő
1 ek cukor
3 dl langyos víz
3 ek olivaolaj
A lisztet nem tettem a mikróba langyosítani, csak átszitáltam, bele a só és a bazsalikom. A robotgép táljába szórtam a cukrot és az élesztőport, arra jött a víz valamint az olaj. Gép bekapcsol, alacsony fokozatra, ja és dagasztólapáttal, és apránként hozzáadtam a lisztes keveréket. A könyv szerinti eljárással ("ha minden lisztet felvett, akkor még 6-7 percig dagasztjuk erősebb fokozaton") azt értem el, hogy a tészta már a tálban elkezdett kelni és nemhogy nem állt össze bucivá, hanem alig lehetett kikarmolni a tálból, szóval akkor kell abbahagyni a dagasztást, ha összeáll a tészta, ami elég hamar bekövetkezhet. Letakar, meleg helyre félretesz, kb 45 percre kelni.
Közben jöhet a szintén Stahltól átvett, de kissé átmókolt pizzamártás.
A pizzamártáshoz:
1 doboz hámozott paradicsom (400g, töltősúlya kb 250g)
1 kis konzerv sűrített paradicsom (azaz kb 1 ek)
2 gerezd fokhagyma
1 kis fej hagyma
1 tk só
1 tk fehérbors
kis marék friss bazsalikom
A hagymát nagyjából felkockáztam, a fokhagyma átment a fokhagymanyomón, a bazsalikomot pedig kicsit megmutattam a késnek, majd a többivel együtt mehet a turmixgépbe, ott minden elsimul.
Ha közben a tészta is megkelt, akkor jöhet az összeállítás. A tésztát legalább 2 részre szedjük, mindkettőt kb 1 cm vastagra nyújtjuk ki a sütőpapírral kibélelt sütőlapon. Majd ízlés szerint megkenjük a mártással, és jöhet rá a rávaló, esetemben ez felcsíkozott sonka, felszeletelt lilahagyma, mirelit kukorica és reszelt trappista sajt volt. Ha készen vagyunk, akkor 220°C-ra előmelegített sütőben kb. 20 perc alatt ropogós-pirosra sütjük. Tényleg isteni. Már csak az a kérdés, hogy az eredeti verzió is ilyen jó? :D
2008. szeptember 8., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Már évek óta csak így készítem a pizzát, nekem mindig nagyon finomra sikerül. Bár én a Tiednél jóval vékonyabbra szoktam nyújtani. A 4 adag tényleg soknak hangzik elsőre, de mi a maradék nyers tésztát berakjuk a hűtőbe és ott még 2-3 napig kutya baja sincs. Judit
VálaszTörlésIgen, a hűtős trükköt én is ismerem, másnap megsütöttem a maradékot. A kinyújtásnál Stahlnál olvasottakra hagyatkoztam. Szeretem a vastag ropogós szélét :)
VálaszTörlés