Este valami meleget ettem volna. És persze édeset :) Keresgélés közben találtam rá Muzsika régebbi blogoldalára, ahol azt ecsetelte, hogy a tejberizst hogyan is kell megfőzni úgy, hogy az tényleg élvezhető legyen. Még sosem próbáltam. Muszáj volt :) De Fakanál receptje jobban bejött, mert abban nem volt margarin. Tehát ami a kettőből összejött:
Tejberizs
15 dkg rizs
5 dl tej
cukor (méréseim szerint kb 3-4 ek bőven elég)
1 csomag vaníliáscukor
A rizst szűrőben leöblítettem, a tejet majdnem forrásig melegítettem, aztán bele a rizst és a cukrokat, és következett a lassú tűzön való majd félórás (de még az is lehet, hogy hosszabb) kavargatás és állandó felügyelet. Az első 10 percben semmi eredmény, már-már elkeserítően semmi, de utána! Egyszerűen mennyei lett. Édesszájú úr elismerően hümmögött, és még a kép elkészülte előtt elfogyott... :)
2008. október 25., szombat
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
A helyedben még idézőjelesen sem nénizném, ha kedves az életed :)).
VálaszTörlésNos, hát igen... reggel olvastam a posztot, és idáig tartott, míg lecsillapítottam magam, hogy fogyasztható kommentet írjak. Nem állítanám, hogy boldog örömmel láttam viszont magam a gyűjtőoldalon kiemelve, mint néni. Megosztanád velem, hogy egy 47 éves koromra mivel érdemlem ki ezt a cseppet sem baráti jelzőt?
VálaszTörlésMegkövetlek, de nem gondoltam, hogy ebből baj lehet, már csak azért is, mert több helyen olvastam, hogy így hívnak. És bár most nem találom, csak azokat a hozzászólásokat, ahol összeszidás is járt érte... De, eh, sajnálom.
VálaszTörlésElfogadom:)
VálaszTörlés