Amcsi palacsinta

Már 2-3 hónapja előfizettem a Tvpaprika magazinra, mégis eddig csak a nyálamat csorgattam a finomságok felett. De ez a recept meghozta az áttörést. Egyszerűen muszáj volt kipróbálni, és azóta már muszáj volt újra és újra megcsinálni, annyira finom.



Epres palacsinta

10 dkg liszt
3,5 dl tej
2 tojás
1 ek olaj
3 dkg cukor
tejszín és eper ízlés szerint


A tojássárgákat kikeverjük a cukorral, majd apránként hozzákeverjük a lisztet és a tejet. A fehérjét habbá verjük és belekeverjük a masszába, végül jöhet az olaj is. Ebből a sűrű masszából kisebb, kb fél venti vastag korongokat sütünk. (Nekem könnyű dolgom volt, találtam amcsi palacsintasütőt a konyhaszekrényben.) Ezután már csak a tejszínt kell felverni - bár a "nyomós" tejszínnel még ezt a melót is meg lehet spórolni - és az epreket felszeletelni.

Muszáj volt kipróbálnunk juharsziruppal is. Ami meglepően édesnek bizonyult, így a kevesebb több szabályt kellett érvényesíteni, de ezzel együtt nagyon finom volt.
És hozzá kell tenni, hogy nem kis bosszúságomra valamiért az első palacsinta (csakúgy mint a sima palacsintáknál) leragad, vagy megég, vagy elszakad, illetve ezek véletlenszerű kombinációját produkálja. Megoldás???

Gyors csokis muffin

A párom imádja az édességet. Szinte mindegy mi az, csak édes legyen. Ezért a bolti nyaflatyok gyorsan elfogynak. Aztán pedig jön a nyafi, hogy jaj, úgy ennék valami finomat. Ezen esetekre felkészülve néhány tábla csokit eldugtam, és mivel imádok sütni - pláne, ha kuktám is van - ilyenkor angyali arccal elővarázsolok valamennyit a túlélő-csokikészletből és megkérdem "süssünk valamit?" A válasz nem kétséges. És megszületik a csokis muffin.


Csokis muffin

35 dkg liszt
1 kk szódabikarbóna
csipet só
3 dkg kakaópor
2 tojás
1 dl olaj
20 dkg cukor
10 dkg tejcsoki
1,5 dl tej

A sütőt felcsavarom 200 fokra. A csokit feldarabolom apró kockákra. Egy tálban összekeverem a lisztet, szódabikarbónát, sót és kakaóport. Egy másik mély tálban pedig robotgéppel összedolgozom az olajat, tojásokat, és a cukrot. Majd folyamatos keverés mellett apránként hozzáadom a lisztes keveréket és a tejet. Végül beleforgatom a csokikockákat.
Ezután jöhetnek a papírkapszlik a formába, és "előírás szerint" 2/3-ig töltöm a tésztával. A sütési idő mérését tűpróbával helyettesítem. Szúrok, és ha nem ragad rá semmi, akkor ki velük.
Kb. 16-17 db jön ki belőle. ( A képhez épphogy csak meg tudtam menteni ezt a 3 "példányt")

Kipróbáltam néhány löttyintésnyi csokilikőrrel. Nyersen nagyon fini volt, de miután megsült, eltűnt az íze... :(

Bemelegítés

Van aki magyarázkodik. Igen, most ő gasztroblogot ír, ezért-meg-azért. Van aki csak belekezd egy jó kis recepttel. Én pedig elbizonytalanodtam. Most magyarázkodjak, vagy belevágjak? :)

A szakácskönyvek gyűjtése rendkívül jó dolog, csak anyagilag kissé megterhelő. Először a könyveket kell megvenni, aztán könyvespolcot a könyveknek... No és persze mindez értelmét veszti a rengeteg pompás receptnapló felfedezése-átböngészése után.

Egy ideje morfondírozom rajta, de az ember ötleteit valószínű jobb megvalósítani, még ha hülyeségek is, mint veszni hagyni. Tehát a döntés s következő:

"Megtanulok főzni" valamint mindezt mások okulására, esetleg szórakozására publikusan teszem.

Üdv a konyhapulton!